A bécsi Hitler horda 1938-as zsidó ellenes őrjöngését, s a Szlovák nácik terrorját követően a Pozsonyi ortodox hitközség megbízta Aron Grünhutot s Ludwig Kastnert hogy illegális menekülést szervezzenek Palesztinába. A szlovák hatóságok ezt nem akadályozták. A tervek szerint a Duna nemzetközi vízein a Bulgár Russe-ig jutottak volna, majd vonattal a Fekete-Tengeri Várná-ig, s onnan egy tengerjáróval hajóztak volna tovább Palesztináig. Ezzel egyidőben azonban az arab tiltakozást követően a Brit Birodalom Palesztin Mandátumában drasztikusan korlátozta a zsidó bevándorlást. A menekülők Budapesten s Pozsonyban 1939 júliusában 50 kg csomaggal szálltak az Erzsébet Királyné és a Cár Dusán dunai gőzösök fedélzetére. A második világháború, s a zsidó üldözések árnyékában az illegális hajózok útját többször is bizonytalanná tette a Britek heves tiltakozása Szófiában s Bukarestben. Végül sikerült a Noemi Julia tengerjaró hajóra szállniuk a Fekete Tengeri Szulina-ban, s szeptember végén, 83 nap utan Haifa-ba érkeznie a menekülöknek. A tömeges megsemmisítés elől a dunai illegális útvonalon, a háború során mindössze hetvenhatezer zsidó menekült meg.