Dr. Andrásovits Nándor 1894-ben született Budapesten egy tengerészcsalád fiaként. Édesapja és bátyja szintén kapitányként szolgáltak dunai és tengeri hajókon. Édesanyja lengyel származású volt, nővérének férje 1944-ig Szeged főispánja. Andrásovits Nándor ledoktorált politikatudományból, majd beiratkozott a haditengerészeti akadémiára, s 1930-ban megkezdte szolgálatát különböző dunai kereskedelmi, teher- és személyszállító hajók kapitányaként: többek között a Tihany nevű jégtörőn, - itt készített Felső-Duna filmjének nagy részét - valamint az Erzsébet Királynéval azonos osztályú Szent Imre és a Zsófia személyszállító gőzösökön. Megszállott tengerész és utazó volt. Abban az időszakban, amikor az utazás kevesek kiváltságának számított, beosztásának köszönhetően filmes panorámát készíthetett mind a szemtanú, mind a turista szemszögéből Közép-Európáról és a Balkánról, a Dunán, Olaszországon, Németországon, Ausztrián, Románián és Bulgárián át. A Felső-Duna vidékén készült, felejthetetlen nyári és téli felvételei különleges amatőr filmes tehetségéről és megfigyelőképességéről tanúskodnak. Kalandvágyó kíváncsisága része színes egyéniségének. Filmjeiből sokkal többet kiolvashatunk az adott korról, mint feleségének elhalványodott emlékei alapján. Felesége éppen fele annyi idős volt, mint a kapitány, amikor 1941-ben összeházasodtak, de egészen a kapitány 1958-ban bekövetkezett haláláig együtt éltek. Mitől olyan különlegesek Andrásovits kapitány filmjei? Különböző történelmi események szemtanúja vagy éppen résztvevője volt, amelyeket sikerült meg is örökítenie. 1. 1938 tavaszán a Szent Imre személyszállító hajó fedélzetére vezényelték kapitányként, az ún. első bécsi döntést - amely a fasiszta hatalmak kezébe adta Közép-Európa újrafelosztását - követő magyar-csehszlovák területrendezési tárgyalások idején. A kapitány lefilmezte gróf Teleki Pál akkori magyar külügyminiszter és kíséretének találkozását a csehszlovák tárgyalópartnerekkel. 2 1938 novemberében, a többségében magyar lakosságú Felvidék visszacsatolásakor Andrásovits volt az ünnepi aktusban résztvevő egyik hajó kapitánya, s buzgó riporterként a helyszínen elkészített egy hazafias érzelmű rövidfilmet, "Hajókkal a Felvidékért" címmel. 3. 1939-ben ő és hajója kapott megbízatást a szlovákiai zsidók kiszállítására, s egyedülálló felvételeinek köszönhetően szerezhettünk tudomást az egyik titkos dunai mentőakcióról. 4. 1940-ben részt vett a besszarábiai németek visszatelepítési műveletében. A visszavonuló németek utasítására 1944 őszén, több magyar hajóval együtt Andrásovits az Erzsébet királyné gőzössel felhajózott a Duna ausztriai szakaszára. A háború vége után a magyar hajókat majdnem két évig tartották vissza Linzben, egészen 1947-ig, amikor is tizenegy dunai hajónak sikerült a köd leple alatt visszaszökniük Magyarországra. A hajók kapitányait és személyzetét kitüntették a magyar hajók hazahozataláért. Nem sokkal később, 1948-ban - egy orwelli fordulattal - az egész nemzetet felforgató és terrorizáló akciók során a kommunista diktatúra - a társadalom más rétegeivel együtt - a hajók kapitányait is kirekesztette. Helyükre egyszerű matrózokat vezényeltek, ezért Andrásovits és a többi kapitány idő előtt nyugdíjba kényszerült. Andrásovits azonban nem tudott elszakadni szeretett Dunájától, és éjjeliőrként dolgozott budapesti híd- és hajóroncsoknál. Szomorú, de megtörtént eset, hogy a Lánchíd roncsainál két volt hajóskapitány pumpálta a levegőt egy uszály fenekén a búvároknak. A megfeszített munka következtében 1953-ban súlyos agyvérzést kapott, és évekre lebénult. 1958-ban halt meg Dunájáért, a Duna miatt.